Pénteken reggel a munkahelyemen azzal a ténnyel fogadtak, hogy egyik kollegámnak ölébe pottyant egy Metallica VIP belépő, csak úgy ingyen, mert az eredeti tulaj eltörte a bokáját... hát mit ne mondjak, rögtön el is kezdtem utálni, de nagyon. Aztán azt tudakolta tőlem, hogy vajon a VIP jegyével átengedik-e a sima küzdőtérre, mert ott legalább lesz egy ismerőse, mert különben ő nem is ismeri a Metallicát, csak néhány számot, amit a rádióban is játszanak, és nehogy má egyedül kelljen lennie a VIP részlegen (ó te szegény, gondoltam magamban).

Aztán a továbbiakban nem is foglalkoztam a Metallica koncerttel, mert ha lett is volna jegyünk, akkor is a következőkkel kellett volna szembesülnöm:
1. Attila nem ért volna haza időben, én meg halál ideges lettem volna a rohanástól.
2. Rekordidő alatt becuppantott volna annyi alkoholt, amitől 5 percenként pisilnie kellett volna, amitől még idegesebb lettem volna.
3. Amúgy se láttam volna semmit a színpadképből a mélynövésem miatt, és megint max. a projektorokon nézhettem volna bármit is, miközben agyonvernek.
(Ezé kell a jó zenekarokat időben felfedezni, és akkor megnézni őket, amikor még a Rocktogonban játszanak. Testközelben. 50 ember előtt. Vagy 2 méteresre megnőni, mint ahogy Gyík tette :) )

Ma meg hazatértünk a Sagrada Macilakból (szintén évszázadokig fog épülni, asszem), és eszembe ötlött újfent a Metallica koncert, és gondoltam én balga, hogy megnézem már, mit is írnak róla. Sajnálatos módon az index cikkével kezdtem a vizsgálódást, és rögtön egy eszetlenül negatív, lehúzó cikkel találtam szembe magamat. (Ne olvassátok el.) Borzasztó volt. Hogy ebben az országban miért divat ez a cikiző, lehúzó, kritizáló hangnem!!! Én nem tudom, de a cikk olvastán az energiaszintem rögtön negatívba csapott át, és egyszerűen nem tudtam elhinni az ott leírtakat, abszolút nem volt hiteles az egész. Dehát biztos ez kell a magyar nípnek, lényeg, hogy soha semmi se jó.

Aztán, hogy mégiscsak jobban utánanézzek a dolgoknak, rákerestem a blogokon a koncerttel kapcsolatos bejegyzéseknek, és láss csodát, az egyszeri rajongó koncertlátogató a koncertet a következő jelzőkkel illette: jó, csodás, frenetikus, odabaszós... stb. :)))

És különben meg: szerintem a Metallicát ugyanazért szeretik az emberek, mint a Tankcsapdát. Lehet, hogy nem a világ legjobb zenészei játszanak ezekben a zenekarokban. Lehet, hogy James Hetfield és Lukács Laci nem a világ legjobb énekesei. De mégiscsak tudnak valamit... valami olyat adni, ami kell nekünk, amire szükségünk van, amiért szeretjük őket, és amiért azt is szívesen elnézzük, ha félrecsúszik néhány hang a koncerteken :))) mert ez is csak azt támasztja alá, hogy ők is csak ugyanolyan emberek, mint mi vagyunk, jó és rossz napokkal, hétköznapi és nem hétköznapi problémákkal. És én szívesen megbocsátottam volna a hibákat is, ha ott lehettem volna a koncerten... :)

Évi
aki nem Metallica fan
(de azért nem véletlenül kerültek rá a Diósdrock válogatásalbumokra, és azt hiszem, ebben mindnyájan egyetértünk)