... és eljött a szombat este, és mi felkerekedtünk.
Nem mintha készültünk volna rá, csak úgy megtörtént. Olyannyira nem készültünk, hogy volt nálam egy citromsárga póló Csőrikével, egy másik sárga póló csokifagyifolttal, egy halvány rózsaszín póló, meg egy másik rózsaszín póló, valamint, a mentsváram, egy csíkos lila pántos póló, amin volt két felismerhetetlen halálfej. (Tudom Törpe, HelloKitty.) Nahát, a pántos győzőtt. Némi kompromisszummal. Mert a csokifagyifoltos pólóban lesült a karom, így kissé bénán néztem ki pántosban, nade falun vagyunk ugye, én meg amúgy is elég parasztosan nyomtam, mert egész nap gyomláltam, így még némi körömpiszokkal is rendelkeztem (ja, meg még mindig csőtörés van, így nincs vízünk, amivel kisikálhattam volna a koszt a körmöm alól).
Azon a szép langyestén 9:30-kor elindultunk a célpont felé. Macika mondá, hogy menjünk a falun keresztül, mert arra rövidebb. (Hosszabb volt.) Na, ugyan megnéztük, hogy mikor indultunk, mégpedig azzal a szándékkal, hogy a futamidőt majdan közlöm veletek, de mire odaértünk, Macika már annyira szomjas volt, hogy akkor már mit sem törődött az órával.
És akkor jöjjenek a képek. Ez itten a bejárat kívül:
és belül:
Ez az első két sör (fejenként kettő), meg az aktuális program:
Ez a színpad, az éppen fellépő Steamy zenekarral:
És Lemmy is ott volt (sört akart).
És mit is mondhatnánk egy olyan helyről, ahol Korpiklaanis söralátétet kapsz??? (Na, nem jár ám mindenkinek!)
A Rockkában kérem szépen ismerik és szeretik az északi metal nagyköveteit, úgymint TYR, Korpiklaani, Finntroll, Sonata Arctica és még sorolhatnám. Ezen kívül, kérésre játszanak zenéket, így tényleg az van, amit te akarsz! Én kaptam Korpiklaanit, és, amiért ötös jár, a Hail To The Hammert is lejátszották nekem, ráadásul, amiért az az ötös még egy csillagot is megérdemel, a Heri-féle verziót :) Kicsi szívem repesett, bár rajtam kívül nem túl sokan értékelték a legnagyszerűbb viking eposzt. Viszont a hölgyeknek megígértem, hogy kibővítem a zenei kínálatukat, így reméljük, hogy Diósd zenei élete új utakra lép :)))
A koncert után a Steamy zenekarral söröztünk, akik nagyon szimpik voltak zeneileg is, meg emberileg is, és egyébként a hely kicsinysége ellenére is lelkesen próbálták egész koncert alatt megmozgatni a közönséget. (Sajnos a színapad előtt nincsen túl sok hely.) Kaptunk dedikált lemezt is tőlük, bár tarhálnom kellett érte 3 szál cigit :) (Én, az ősdohányos.) És mivel még sörre is meghívtak, így végképp leköteleződtünk, aztán csak-csak megjött a józan eszük, és legalább egy ezrest elfogadtak a cd-ért cserébe. És mivel csereberéltünk elérhetőségeket, így most lehet, hogy lelkesen olvassák a blogot is. (Ha így van, akkor SZIASZTOK STEAMY!!! Hogy álltok a kötelező házi feladattal? Remélem tetszik!!!)
Ennyi volt a beszámolóm, további kérdés esetén állok a rendelkezésetekre :)
Üdv, É+M