Kedves Diósdrockerek!

Nos, eljött az a pillanat, amire lehet, hogy sokan gondoltátok hogy sose fog. (ki ezért, ki azért)

A Patócs-Csősz dinasztia (mind a két teljes fő) ezen a hétvégén hivatalosan is diósra költözött, melynek részleteiről szeretnék, mint hiteles forrás, beszámolni.

Kettő órára volt meghirdetve a móka kezdete, s mi jó szokáshoz híven már fél 2-kor felsorakoztunk teljes létszámban (Mária és én) a Szív utcai létesítményben. Tomi már ekkor jelen volt, és pár perc alatt megvitattuk, hogy ha ezt tudjuk, hogy találkozunk, akkor előző este jól berúgunk, hogy az eddigi "csak-másnaposan-találkozunk" tradíció tovább éljen (Marikának ez sikerült, úgyhogy ő vezet... no nem Golfot...)

Szóval kávé, cigi (mármint Tominál, aki RÁGYÚJTOTT, viszont én ekkor még NEM KAPTAM kávét) mire szép lassan tudatosult is bennünk, hogy a jelenléti ívben folytonossági hiányok tapasztalhatóak. Mindenki kedvenc Malvinja/Matildja/Macija ugyanis ekkor még úgy kerülte a Szív utcai objektumot mint egyszeri ördög a szenteltvizet. Évi adminánk persze előkapta a mobilt és selymes, szerelmetes búgó hangon elsuttogott "HOL VAGY MÁR" szó után persze megjelent Matilda - persze eddigre már egy kanyaron túl voltunk...

A lecipekedésről nem sok szót ejtenék, talán annyit, hogy ennyi év építkezés alatt a maradék anyagokból egy liftet azért illett volna összeeszkábálni a mosógéppel (remélem kivették belőle a szennyest, ez nem derült ki) és a hűtővel (amelynek NEM rámolták ki a mélyhűtő részét, ez megerősített tény, bírják a kesziek/csepeliek...) mókás volt lelibegni.

Talán a lecuccolás fénypontja Matilda vs. matrac performansz volt, mikoris a derék szokolyai legény önmagát (és a rekeszizmaimat) nem kímélve a hátán próbálta lecipelni az anatómiailag tesztelt ágybetétet leműteni a szűkre szabott lépcsőházban. Ezt sajnos szavakkal leírni lehetetlen, de felülről egy középen felpúposodott, göcögő franciaágyként égett a retinámba.

Ezután annak rendje és módja szerint (Marika is hellyel-közzel ügyesen látta el a feladatát az ajtó menedzsmentjével) felrakodtunk a golfba meg az ignis utánfutójára és megindultunk Diósd irányába. Az út egészen a budafoki útig teljesen eseménytelenül telt (egyszer szállt ki csak Matilda megrángatni az utánfutót...) azonban a Budafoki utat követően felgyorsultak az események. A duna mellett kígyózó 2x2 sávos úton a kanapé szivacsa úgy döntött  (a maga kb. 60x200-as méretével) hogy megunta Csőszék csomagtartóját és kamikaze módjára inkább az aszfaltot választotta. Végülis mókás volt végignézni a pattogó matracot, amin kb. 4 autó hajtott át, akit érdekel Évi biztos szívesen bemutatja a keréknyomos kanapét! Akit érdekel hol és mi történt szegénnyel, az katt ide. Végülis életem kockáztatásával (a mosógép után csak kaptam kávét) két motoros elől csak sikerült elhalászni a svéd (Ikea) ipar remekét... Persze Matildáék nem annyira vertek satuféket ezügyben, így az amgy is tömött Golfba sikerült beműteni a műtárgyat. Nem jól, de legalább viccesen, képeket lásd a post alján.

Ezután már csak az volt hátra, hogy az M0-ás közepén (igen, kitaláltad Bölcs Olvasó, és te is Törpe, hogy ott, ahol nincs leállósáv) elengedett az egyik gumipók, így nyitott csomagtartóval (benne pl. esztétikus lámpa, hűtőszekrény egyéb tartozékai, MATRAC stb.) kellett grasszálni, amíg nem tudtam mindezt lerögzíteni.

Eztán már pár apróság volt hátra: friss, Szív utcai szerzeményünket felvinni az emeletre (hova máshova, hisz' lent nincs hely...) összemorogni a teraszon lévő járólap fugairányával (ebből mi taktikusan kimaradtunk) sört kapni (ÉN NEM KAPTAM) valamint Tomit hazavinni.

Itt szeretném megjegyezni, hogy szegény gyermek (aki azt sem tudja hogy hol lakik) fuvarozását apja egy sörért lepasszolta. Mintegy gondolkodás nélkül...

Szóval ismét eltelt, természetesen gratulálunk a hosszú projekt újabb mérföldkövéhez! (Lakásavatóhoz szenteltvizes birkavértbeszerzést vállalom, nem bízhatunk semmit a véletlenre!)

És íme a matracfotó! (minőségért sorry.)